A weboldal audit egy átfogó állapotfelmérés: megnézzük, mennyire gyors, mennyire találják meg a keresők, mennyire könnyű használni, és teljesíti-e a jogi alapkövetelményeket. Nem kell hozzá drága szoftver – az alábbi lépések nagy részét ingyenes eszközökkel magad is el tudod végezni.
Mikor érdemes auditot csinálni?
- Ha csökken a látogatottság vagy az ajánlatkérések száma.
- Redesign vagy új weboldal előtt – hogy tudd, mit kell mindenképp megtartani és mit kell javítani.
- Ha évek óta nem nyúlt senki az oldalhoz.
- Évente egyszer rutinszerűen.
1. lépés: Határozd meg, mit akarsz megtudni
Egy audit akkor hasznos, ha tudod, mire keresel választ. Például: „Miért nem jönnek ajánlatkérések?”, „Miért nem látszunk a Google-ben a «szolgáltatás + város» keresésekre?”, „Miért lassú mobilon?”. Írd le a weboldal fő céljait, és hogy jelenleg mit mérsz (ha mérsz).
2. lépés: Sebesség és technikai alapok
Futtasd le a főoldalt és egy-két fontos aloldalt a Google PageSpeed Insights-on (pagespeed.web.dev). A pontszámnál fontosabbak a Core Web Vitals mutatók:
- LCP (a legnagyobb tartalmi elem megjelenése): 2,5 másodperc alatt jó.
- INP (mennyire gyorsan reagál az oldal egy kattintásra): 200 ms alatt jó.
- CLS (mennyit ugrál az elrendezés betöltés közben): 0,1 alatt jó.
Emellett ellenőrizd:
- működik-e a HTTPS, nincs-e „nem biztonságos” figyelmeztetés,
- naprakész-e a WordPress, a téma és a bővítmények,
- van-e rendszeres biztonsági mentés, és tudod-e, hol van.
3. lépés: Indexelés és SEO-alapok
Ehhez a legjobb eszköz a Google Search Console (ingyenes, a Google saját eszköze). Nézd meg benne:
- Mely oldalak vannak indexelve, és melyek nem – és miért (pl. véletlenül bekapcsolt „noindex”).
- Milyen keresésekre jelensz meg, és ezekre hányan kattintanak.
- Van-e beküldött oldaltérkép (sitemap).
Oldalanként pedig nézd át:
- minden oldalnak egyedi címe (title) és meta leírása van-e,
- egy oldalon egy H1 címsor van-e, ami elmondja, miről szól az oldal,
- a képeknek van-e leíró alt szövege,
- nincsenek-e nagyon hasonló, egymással versengő oldalak vagy blogcikkek ugyanarra a témára,
- működnek-e a belső linkek (nincs-e 404-es hiba).
4. lépés: Tartalom és felhasználói élmény
Nyisd meg az oldalt a telefonodon, és próbáld ki „idegen szemmel”:
- 5 másodperc alatt kiderül, mit csinálsz, kinek és hol?
- Megtalálod az árakat vagy legalább az árazás logikáját?
- Hány kattintás az ajánlatkérés vagy a foglalás?
- Kattintható-e a telefonszám, működik-e az űrlap (küldj be egy tesztet!)?
- Vannak-e valódi referenciák, ügyfélvélemények, fotók rólad / a csapatról?
- Igaz-e minden, ami az oldalon szerepel (árak, nyitvatartás, szolgáltatások, számok)?
Az utolsó pont gyakran kimarad, pedig egy elavult ár vagy egy alá nem támasztott állítás („100% elégedett ügyfél”, „garantált eredmény”) többet ront a bizalmon, mint amennyit hoz.
5. lépés: Jogi alapok
- Impresszum: a szolgáltató neve, címe, elérhetősége, nyilvántartási és adószáma.
- Adatkezelési tájékoztató, amely felsorolja a ténylegesen használt eszközöket (analitika, foglalórendszer, hírlevél, chat).
- Sütikezelés: a statisztikai és marketing sütik csak hozzájárulás után töltődjenek be.
- Webshopnál ÁSZF, elállási tájékoztató, szállítási és fizetési információk.
6. lépés: Összesítés és prioritás
A végén írd össze a hibákat egy táblázatba, és mindegyikhez jelöld, mekkora a hatása és mennyi munka javítani. Kezdd a nagy hatású, kevés munkát igénylő tételekkel – ilyen tipikusan egy rossz noindex-beállítás, egy nem működő űrlap, egy elavult ár vagy a túl nagy méretű képek.
Mikor kérj segítséget?
Ha az audit alapján kiderül, hogy a problémák mélyebbek – lassú tárhely, elavult, nehezen bővíthető rendszer, átgondolatlan oldalszerkezet –, akkor érdemes szakemberrel átnézni, hogy javítás vagy új weboldal a jobb megoldás. Írj nekünk, és átbeszéljük.
